Bár a múzeumban még számos megvalósításra váró tervvel rendelkezik, 1966-ban Horváth Mártont mégis nyugdíjba helyezik. 199  Így viszont lehetősége nyílik arra, hogy a korábbi vétkei miatt érzett termékeny bűntudattól hajtva megkezdje és 1968-ra befejezze a politikusi pályáját igen kritikusan elemző esszéregényét, a Holttengeri tekercseket. 200  Művét azonban magától értetődő módon kiemelt figyelemben részesíti az aczéli implicit cenzúra is, így a könyv csak erősen megcsonkítva kerülhet a közönség elé, és kimaradnak belőle a sztálini hatalomgyakorlás mechanizmusát, a Rákosit és közvetlen cinkosait, valamint a Rajk-ügy hátterét bemutató fejezetek. Így az olvasók nem tudhatják meg például azt sem, mi jellemezte a pártvezetőség ülését a Rákosi- uralom első éveiben. Ritka felszólalásaink információk közlésére szorítkoztak, utána kivétel nélkül csatlakoztunk Rákosi elvtárs véleményéhez. Akkor is csatlakoztunk, ha ez a vélemény később hangzott el, az esetek nagy részében nem volt nehéz azt kitalálni. Nem a politikai helyzet alakulását, hanem Rákosi elvtárs véleményét kellett előre látnunk, ez volt a tehetség egyetlen veszélytelen próbája. Rágalmaznám magunkat, ha azt állítanám, hogy a veszélyérzet dominált, valamiféle tudatos megalkuvás. Semmit nem tudtunk helyzetünk alárendeltségéről, inkább felemelőnek éreztük azt. Templomi kórusban nincs helye egyénieskedő megoldásoknak, szólamunk tisztaságára ügyeltünk, mérhetetlenül boldogok és büszkék voltunk, hogy a mi hangunk is ott rezeg a vezérszólamtól elválaszthatatlanul a boltívek alatt. 201 Mivel azonban a legszebb idill sem tarthat örökké, néhány évvel később már Horváth is másként látja az uralma végnapjait élő Rákosit. Olyan volt, mint egy shakespeare-i szörny az ötödik felvonásban, mindenütt ellenség vette körül. Lent, ez természetes, de fent, fent is! És oldalról, minden oldalról. A szabadság-hegyi házában, a lezárt utcák, az elektromos védőberendezések és a fegyveres őrség többszörös övezete mögött lefekvés előtt a pohár víz és a karórája mellé minden este odakészített az éjjeliszekrényére egy géppisztolyt is. 202

199 „[...] ahogy a hatvanat elérte, azonnal nyugdíjazták. Azt hitték Aczélék, hogy majd megpuhul, valahogy betörik. Nem tört be, végérvényesen, teljes egészében szakított a régi, úgynevezett bolsevista, diktatórikus irányzatokkal." Lásd Sára Péter visszaemlékezése. In: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei. I. m. 53. Elérhető: https://library.hungaricana.hu/en/view/ORSZ_PIMU_Pimkonyvei_11_Petofi/?pg=0&layout=r. (Letöltve: 2016. 09. 12.) 200 Magvető Kiadó, Budapest, 1970. 201 A Holttengeri tekercsek kiadatlan fejezeteiből. Nyomdai kefelevonat 1969-ből. 409–410. A hosszas egyeztetésen átesett kézirat egyes részeinek a megjelenését letiltó döntés már a nyomdai munkálatok előrehaladott szakaszában, a szöveg kiszedése után érkezett. (A szerző birtokában.) 202 Uo. 420–421.