Egy valóra váltott ígéret: „a Föld fog sarkából kidőlni” (1945–1956) Bár a kommunistákról a közvélemény zöme hagyományosan úgy tartotta, hogy uralomra jutva rögtön csajkát nyomnak az emberek kezébe, és még a nőket is kollektivizálják, az 1945-ös szabad választásokon a párt mégis közel 17 százalékos eredményt ér el. A viszonylagos sikert azonban a győzelemre számító pártvezetés súlyos kudarcként értékeli, és már a választás másnapjától fokozza a színfalak mögötti nemtelen támadásait a rivális pártok ellen. Ugyanakkor a „tömegek megnyerését” célzó nyílt propaganda is hatalmas lendülettel folyik, különösen a kevesek által ismert illegális kiadványból nagy példányszámú napilappá vált Szabad Nép hasábjain, amelynek operatív irányítását felelős szerkesztőként Horváth Márton végzi. 93  Az újság természetesen marxista szellemben készül, hiszen   aki marxista, az olyan kulcsot kap a kezébe, amellyel minden zárat kinyithat. Olyan elemzési apparátus és olyan fogalomrendszer kerül a birtokába, amelynek univerzális a magyarázó ereje. Legyen az történelmi esemény, gazdasági probléma vagy akár egy éppen most látott színházi előadás értékelése, a marxista kezében ott vannak az eszközök, amelyekkel az elemzési feladatot megoldhatja. Ez fölényérzetet alakít ki benne. Lehet, hogy X. Y. részletesebben ismeri a kapitalizmus korai szakaszát, mert éveken át alaposan tanulmányozta, de ő nem marxista, én pedig az vagyok, és ezért én értem meg jobban ezt a történelmi periódust. Lehet, hogy N. N. esztétának biztosabb az irodalmi ízlése, és szakértője a drámairodalomnak, de ő nem marxista, én pedig az vagyok, és ezért a dráma igazi erényeit és bajait én ismerem fel jobban. 94 Rákosi Mátyás, illetve Horváth Márton az 1947-es választási kampányban (családi archívum) A kommunista propagandagépezet legfontosabb fegyverének számító Szabad Nép fő célja természetesen nem a közvélemény tájékoztatása, hanem sokkal inkább annak a formálása. Ezt a feladatot a vélt ideológiai fölény birtokában az elhallgatástól, ferdítéstől vagy akár a nyílt hazugságtól sem visszariadó munkatársi gárda meglehetős buzgalommal, sőt elhivatottsággal végzi. 95 . A Szabad Nép látszólag egyszerű nyelven írott vezércikkei valójában retorikailag gondosan felépített politikai vádbeszédek, amelyek többes szám első személyben történő megfogalmazása az olvasónak a lap álláspontjával való, magától értetődő azonosulását szuggerálja, míg a szövegek érzéki befogadását a képes beszéd segíti elő. 96  

93 Horváth ekkor a párt Politikai Bizottságának (PB) is tagja, közvetlen felettese pedig a párt főideológusa és a Szabad Nép ekkori főszerkesztője, Révai József. 94 Részlet Kornai János közgazdásznak, a Szabad Nép egykori gazdasági szerkesztőjének (1947–1955) a japán  Kaganawa Egyetemen rendezett Marx-konferencián tartott előadásából, amelyben a marxizmushoz való viszonyának történetéről szólva idézi fel hajdani felfogását. Lásd Marx egy kelet-európai értelmiségi szemével. Mozgó Világ, 2008/12. 5. Elérhető: http://epa.oszk.hu/01300/01326/00106/MV_2008_12_01.htm. (Letöltve: 2014. 02. 12.) 95 A jórészt Horváth által felvett munkatársak közé tartozott Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János, Losonczy Géza, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Tardos Tibor és Vásárhelyi Miklós is. 9 6 „Legkiválóbb   íróink   között   is   akadnak   olyanok,   akiknek   pupillája   még   mindig   csak   sötétben   tágul   ki,   de   ha   mai életünk   napsütésébe   néznek,   úgy   összeszűkül,   mint   a   gombostű   feje.”   Lásd   Horváth   Márton:   Író-diplomaták .   Szabad Nép,   1949. április 17. Elérhető:   https://adtplus.arcanum.hu/hu/search/   (fizetős tartalom)

„Százezrek kenyere – a Szabad Nép”. Filmhíradórészlet, 1948. augusztus, 71 mp. Forrás: UMFI Magyar Filmhíradó, 1948/32. Elérhető: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=6921