[Hegel...]
Hegel: „A[1371] szép nem az elvont meg nem valósult, megnyilatkozás előtti eszme, hanem a konkrét vagy megvalósult, formájától elválaszthatatlan eszme, amint a forma azé a principiumé, amely benne megjelenik... Az eszme, ez az alapja, a lényege maga minden létnek, a típusnak, a valóságos és eleven egységnek, amelynek csak külső megvalósulásai a látható tárgyak.” 36–37. Esth. 1875. Paris.
A szép ugy határozódik meg tehát, mint az eszme érzéki megnyilatkozása (das sinnliche Scheinen der Idee)”.
Schopenhauer: „A muzsika teljesen független a jelenségek világától, amelyet föltétlenül megtagad, és a muzsika valamilyen módon tovább létezhetne akkor is, ha világegyetem egyáltalában nem létezne.”
Wilde kijelenti hogy nem a művészet másolja az életet, hanem az élet a müvészetet. Ily módon Balzac hozta létre a Comédie Humainenel a XIX. századot.
Du Bos a légkör stb
Taine Hogy egy művészi munkát, művészt, művészek csoportját megértsük, szabatosan magunk elé kell állitanunk ama időbeli erkölcsöknek és szellemnek általános állapotát, amelyhez hozzátartoznak. ... A góthikus épitőművészet a feudális uralom kimondott berendezkedésével fejlődik ki, a XI. századi fél-renaissanceban, amikor a normannoktól és a kf. bandáktól megszabadult társadalom kezd elülni; és abban a pillanatban látjuk eltünni, amikor a független kis bárók katonai uralma, az erkölcseivel együtt föloszlásnak indul, a XV. század vége felé, a modern monarchiák föltünésével. Hasonlóképpen, akkor tünik föl, amikor a szabályos, nemesi monarchia berendezkedik, XIV. Lajos alatt, az udvari élet, a szép reprezentálás, az elegáns, arisztokrata vendéglátások idejében, és eltünik abban a pillanatban, amikor a nemesi társadalmat és az előszoba erkölcsöket lerombolja a forradalom.
Milieu social.
Ahogy van egy fizikai légkör, amely különféle változásaival meghatározójává az ilyen és az olyan növényfajoknak, éppugy van morális (erkölcsi) légkör is, amely meghatározza az ilyen és az olyan müvészi fajták megjelenését is. Az emberi szellem termékei, éppugy mint az eleven természetéi, csak környezetükben lelik magyarázatukat.
A zseniről: „A művészek nem elszigetelt (izolált) emberek. Igaz, hogy csak az ő hangjukat halljuk ma, a századok távolságán keresztül; de eme uralkodó reszegve hozzánk érkező hang alatt mormolást, és mintegy hatalmas, süket morgást hallunk, a végtelen és sokszoros hangját a népnek egy hangot énekel körülöttük. A művészek eme harmónia által nagyok.”
Igy ér el T. a művészi munkatermék szociologiai törvényéhez. „A művészi munkát a környező erkölcsök és szellem általános állapota határozza meg.”
Az uralkodó személyiség fogalma embermodel: a görögöknél a szép, meztelen fiatal férfi. Faust és Werther.
1. tényező a faj, 2. a milieu, vagyis a politikai viszonyok, társadalmi feltételek és végül az égöv, a klíma. A ballada s a románc különbsége azt hiszem Beöthy.
A szerzett sebesség is hat e tényezőkön kívül a további fejlődésre.
Reclus Elisée: A faj nem ok, hanem eredmény, a Föld leánya. A környezet csinálja, átalakitja és szüntelenül módositja.
A környezet: ugyanaz a természet másként hat más társadalmi rendre (Plekhanov, Bukharin)
Uralkodó személyiség: osztálytagozodásokon bukik meg.
Freudi fölfogás
A környezet hatása, igen, de hogyan jön létre a környezet?
Nietzsche: a műalkotás a lélek részegsége szükséges.
Stekel: A neurotikus és a költő közt lényeges különbség van, t.i. nem minden neurotikus költő, de minden költő neurótikus.
Freudisták szerint a zseninek megvan a hatalma, hogy önnön tudatalattijukba beleássanak s hogy így tudattalanjuk lelki látomásait kifejezzék.
Freud: a tudattalan kifejezési módjaiban mint pl. az álomban is, az ellentétek leggyakrabban egy és ugyanazon elem által fejeződnek ki.
A IX. szimphonia nem születhetett meg australiai hordában s Balzac munkái szükségszerüen föltételezik a XIX. század első felének francia társadalmát.
–
Marx Bev. Kritik der polit. Ökon. Létük társadalmi termelésében az emberek akaratuktól független, szükségszerü, meghatározott viszonyokba lépnek; e termelési viszonyok megfelelnek az anyagi termelőerők egy adott fejlettségi fokának. E termelési vonatkozások összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, a valóságos alapot, amelyen a jogi és politikai fölépitmény emelkedik és amelynek megfelelnek a meghatározott társadalmi tudatok formái. Általában az intellektuális politikai és társadalmi életfejlődés föltétele az anyagi élet termelőmódja.”
Engels Az anyagi élet termelése és ujratermelése végső[1410] fokon meghatározó mozzanata a történelemnek. Amikor eme állitásunkat így adják vissza: a gazdasági mozzanat az egyedüli meghatározó, akkor állitásunkat értelmetlen, elvont, és lehetetlen mondattá változtatják.
Labriola 1. fok: politika, jog és csak 2. fok a képzelet.
1.) termelő erők állapota
2.) termelőviszonyok
3.) Társadalmi polit. hatalom,
4.) Pszihologia mely függ az alaptól
5.) Ideologia
Plekhanov 77. oldal
Sinclair: Minden művészet propaganda.
Voyages par terre et par mer de John Albert de Mandelslo (1662) L'Histoire des Flibustiers d'Amérique
Voyage dans les mers (100 oldal)
A közlés alapja:
Kézirat, 4 f.
PIM Kézirattár, JA 1087/19.
Nem különítettünk el több réteget. A piros ceruza kizárólag a kiemelést szolgálja a tollal írt szövegben. A grafittal írt szöveg pedig csupán folytatása a tollal írt szövegnek.
Aláíratlan.