Miközben felső kapcsolata engedélyére vár, hogy ismét illegalitásba mehessen, az állam megelőzi a pártot, s néhány hetes munkaszolgálatra hívja be. Leszerelése után bírálja pártjának a háború ellenére is rejtőzködő politikáját, míg végre megbízást kap egy nyomda felállítására, amelyen antifasiszta és németellenes röpiratokat nyomtat. 1941–42 folyamán pártmegbízatásból tárgyal az antifasiszta összefogás lehetőségeiről a Szociáldemokrata Párt főtitkárával, s más nevén, illetve álnéven („egy vasmunkás”) cikkeket is ír a legális sajtóba. 1942 elejétől részt vesz a születendő pártlap, az illegális Szabad Nép szerkesztésében, s úgy érzi, az addig szerény hatású kommunista sajtó végre erőre kap, amikor nyomdai összekötője a szokott módon (egy telefonfülkébe beírt jellel) találkozóra hívja, s ott a detektívek karjába fut.   A rendőrségen a kínzások hatására felhagy a merev tagadással, de mindig csak annyit ismer be, amennyit a másokból kiszedett terhelő vallomások rákényszerítenek. A detektívek azonban a fél éven át tartó, olykor kíméletlen módszerekkel folytatott nyomozás során sem tudnak ekkor lecsapni sem Schiller felső kapcsolatára (Grünwald Lászlóra), sem a párt számára létfontosságú, röplapok előállítására használt nyomdai betűkészletre. 53  Így Schillert ismét 12 évre ítélik, s büntetése letöltését a kommunista foglyokkal szemben a korábbiaknál is szigorúbb bánásmód mellett kell megkezdenie (gyakori az éhezés, valamint a séta és a szellőztetés tilalmával a levegő korlátozása), amelyben csak a börtöntisztek korrumpálása, illetve a sztálingrádi fordulat hoz némi átmeneti javulást. Az 1944. márciusi német megszállás előtt néhány nappal Schiller a vele együtt raboskodó dr. Weil Emil börtönorvos útmutatása szerint színlelt tüdőbaja és a hadbírák megvesztegetése révén büntetés-megszakításban részesül. Ahogy hazatér, apja megöleli, és azt mondja: „Lehet fiam, hogy neked volt igazad!” 54  (Amikor a papa a sárga csillag viselését előíró rendelkezés hatálybalépésének a napján a rendelettel dacolva, csillag nélkül megy ki az utcára, és ott meglátja csillagos sorstársait, agyvérzést kap, és bár még hazamegy, beszélni többé nem tud, s néhány nap múlva meghal.) Március 19-én, a német bevonulás napján Schiller Marcel ismét illegalitásba megy. Álneve – mint ezt a hagyatékában fennmaradt, maga hamisította születési anyakönyvi kivonata és szintén saját készítésű lakcímbejelentője tanúsítja – Pálffy Márton, református vallású műszaki tisztviselő. 55 Feltehetően ő a szerzője az erre a napra datált, de valójában csak másnap megírt „Pusztuljanak a német megszállók!” kezdetű kommunista röpiratnak, amely ellenállásra szólítja fel az ország népét, és egy „egységes nemzeti front” létrehozását sürgeti. 56 A megszállás utáni első pártvezetőségi ülésen, mint ezt Horváth Márton utóbb felidézte, „egy Király nevű szabónak a lakásán találkoztunk. […] A Kádár, Péter Gábor, Orbán [László], talán a Donáth [Ferenc] is, ezekre emlékszem. Ott javasoltam, hogy alapítsuk meg a Magyar Frontot. Ezzel az elnevezéssel. Azzal, hogy mindent, ami szűkíti ezt a fogalmat, azt hagyjuk ki. […] Egyetértettek az elvtársak, megírtam az első röpiratot a Magyar Front megalakulásáról, és ezt sorban vitték az érintettekhez. De nemcsak a kisgazdákhoz, parasztpártiakhoz, szociáldemokratákhoz, hanem még a legitimistáknak is. […] ezzel is akartuk az összefogás szélességét [kifejezni]. Semmit, ami szűkíthet, nem vettünk be, még a földreform követelését sem, abszolút semmit, csak egyetlen problémát: a német ellen. […] Szóval ez márciusban indult el, ez a Magyar Front.” 57 53 A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága politikai nyomozó főcsoportjának jelentése Schiller Marcel vallomásáról. 1942. december 22. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K–149 651. f. 4. cs. 495. ő. e. 17. 54 Horváth Márton személyes közlése. 55 A hamisított anyakönyvi kivonatot, illetve a lakcímbejelentőt lásd itt. Schiller Marcel a Horváth Márton nevet csak 1945 legelején vette fel, mivel úgy ítélte meg, hogy a háború utáni Magyarországon a németes hangzású neveknek nem volt jó csengésük. (Horváth Márton személyes közlése.) 56 A röpirat gyenge minőségű reprodukcióját, illetve szöveghű átiratát lásd itt. Közli Kállai Gyula–Pintér István– Sipos Attila (szerk.): A Magyar Front. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984. 181–183. Ami a szerzőséget illeti, erről az 1944-ben pártvezetőségi tag Péter Gábor 1961-ben így nyilatkozott: „hétfőn [1944. március 20-án] a Szondy utcában véletlenül találkoztam Horváth Mártonnal. Bementünk egy vendéglőbe […] és ott rögtön megírtunk egy röpiratot a német megszállás ellen. A röpiratba azt is bevettük, hogy Bajcsy-Zsilinszky revolverrel fogadta a Gestapot, amikor őrizetbe akarták venni.” Lásd Péter Gábor visszaemlékezése. 1961. október 25. PIL 867. f. p-62. ő. e. 25. Péternek a

röplapírásban való állítólagos részvétele azonban több mint kétséges, mivel nemcsak a fogalmazási készség, hanem a helyesírási szabályok ismerete sem tartozott az erősségei közé. Példaként lásd Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen” – Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május-augusztus. Elérhető: http://epa.oszk.hu/01200/01268/00002/Kis-KapinRobert.html. (Letöltve: 2014. 10. 14.) 57 Horváth Márton visszaemlékezése. Dátum nélkül (valószínűleg 1982-ből). Standeisky Éva hangszalagra rögzített interjújának átirata (a szerző birtokában). A szóban forgó röpirat minden bizonnyal a Magyar Front első felhívása volt, amelyet az illegalitásba kényszerült németellenes pártok azonban csak május közepére fogadtak el, és csak ezután kezdtek el terjeszteni. Ugyanakkor a röpirat március végi-április eleji eredetére utal az aktuális hadi helyzet ekkorra jellemző leírásán túl a szövegnek a német bevonulás után két hónappal már anakronisztikusan ható alábbi mondata is: „A megszállás első következményei már mutatkoznak.” Lásd „A demokratikus pártok kiáltványa a magyar nemzethez”. A röpirat gyenge minőségű reprodukcióját, illetve szöveghű átiratát lásd itt. Közli Kállai–Pintér–Sipos: I. m. 191–195.

Az illegális Szabad Nép 1942. február 1-én megjelent első számának címlapja Forrás: https://valtozomult.blog.hu/2017/07/15/csonka_szabad_nep

A „zsidók háztartásában nemzsidók alkalmazásának tilalmáról” szóló 1944. évi 1.200. M. E. számú rendeletnek megfelelően kiállított igazolás Schiller Jenő háztartási alkalmazottja munkaviszonyának a megszűnéséről (családi archívum)